A Hortobágy Poétája - Ady Endre: A Hortobágy Poétája - Motto
A hiányérzet versei Ady nemcsak a megbotránkoztató szerelem merészségét vállalta, hanem azt is, amit mások nem mertek kimondani: a vér mellett az élet másik nagy mozgatóereje az arany, a pénz. Nagy szerepet kapott korai költészetében a pénz és a szerelem motívuma s a halál gondolata. Örökösen apró pénzgondokkal küszködött. Párizs luxusában döbbent rá igazán a maga szegénységére. Szemében mindenható hatalommá vált a pénz, az arany. Az élet a modern világban a pénzért folytatott harc csataterévé változott. Ilyen jellegű költeményei először a Vér és arany ciklusban kapnak helyet (Mi urunk: a pénz). Harc a Nagyúrral A pénz-motívum reprezentatív nagy verse a Harc a Nagyúrral. A gyors cselekvés, az igék nagy száma, a szaggatott előadás és a tragédiát sejtető befejezés a ballada műfajához közelít. Feltűnő a versben a felzaklató ismétlések nagy száma. Az 1. versszak a félelem, a fenyegetettség érzését sugallja. Szembetűnő a megöl szó háromszori előfordulása s a kapkodó, lihegő mondatok rövidsége.
- 09. A Hortobágy poétája – Szegedi Nemzeti Színház
- Magyar nyelv és irodalom, III. osztály, 98. óra, Góg és Magóg…, Új vizeken járok, A magyar Ugaron (és ugar-versek), A Tisza-parton, A Hortobágy poétája | Távoktatás magyar nyelven
- Elemzés
- Április 3. - Ady Endre: A Hortobágy poétája - KÉPES VERSNAPTÁR
- Irány a hortobágy - Tananyagok
- Ady Endre: A Hortobágy poétája (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek
- Ady endre elemzés
09. A Hortobágy poétája – Szegedi Nemzeti Színház
Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágottA híres magyar Hortobákonyatok és délibábokMegfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szívében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnakSzent dalnok lett volna belő ha a piszkos, gatyás, bambaTársakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát:Káromkodott vagy fütyörégyúrt fajta sokeszű legény voltkínzottja sok-sok web-es vágynakE-mail t írt és nekivágottA híres Facebookos portálnak. Webkamerás céda lányokmegfogták százszor is a lelkét, De ha üzenet jött e-mailbenA vírusok mind tönkretettéyszer gondolt egy merészetgondolt kajára, szexre, nőreMinden csajára a facebookons csajozó bajnok lesz belő ha a piszkos, redvás, rondaAdatlapokra s léha nőkre nézettEltemette rögtön a tervét:Káromkodott vagy heverénqvistador: 2010. 11. 10.
Magyar nyelv és irodalom, III. osztály, 98. óra, Góg és Magóg…, Új vizeken járok, A magyar Ugaron (és ugar-versek), A Tisza-parton, A Hortobágy poétája | Távoktatás magyar nyelven
- Ady Endre: A Hortobágy poétája – elmondja Varga Livius
- Dr horváth tihamér
- Piros dc cipő full
- Petőfi Sándor Művelődési Ház, Csömör - Csömör, Hungary
- Magyar nyelv és irodalom, III. osztály, 98. óra, Góg és Magóg…, Új vizeken járok, A magyar Ugaron (és ugar-versek), A Tisza-parton, A Hortobágy poétája | Távoktatás magyar nyelven
- Éretlen szülők felnőtt gyerekei
- • Versek: A Hortobágy Poétája
- A hortobágy poétája elemzés
- Újfehértó fürtös festival les
Elemzés
Egy pillanatra úgy tűnt, hogy ő áll az ajtónyílás ellenfényében, aztán bejött, de persze tévedtem. Arról az emberről nekem mindég Ady Endre verse jutott eszembe, A Hortobágy poétája. De csak miután elkerültem arról a vidékről, ahol a pályám indult. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy ő áll az ajtónyílás ellenfényében, aztán bejött, de persze tévedtem. De csak miután elkerültem arról a vidékről, ahol a pályám indult. Nem kunfajta, de persze nagyszemű legény lehetett, egykori tanítványai beszélték: az egyetemet székely harisnyásan járta ki, és nem szégyellte a használt csizmát sem, mert mindig tisztán tartotta. Az ő lelkét is megfoghatták az alkonyatok, de még inkább a szebb jövő délibábjai. Kitűnő eredménnyel végzett, azonnal a tartományi újsághoz irányították, ahol költői státus nem létezett ugyan, de még a sztálinista főszerkesztő is bizonyos tisztelettel tekintett a lobogó hajú, égő tekintetű ifjúra, és a hétvégi lapszámokban helyet biztosított a verseinek. Szép, népies hangú dalok voltak ezek, élt bennük a remény lángja, hogy a szocializmus végre meghozza az elnyomott, kisemmizett nép boldogságát.
Április 3. - Ady Endre: A Hortobágy poétája - KÉPES VERSNAPTÁR
Irány a hortobágy - Tananyagok
Kúnfajta, nagyszemû legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát õrzött és nekivágottA híres magyar Hortobákonyatok és délibábokMegfogták százszor is a lelkét, De ha virág nõtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nõre, Minden más táján a világnakSzent dalnok lett volna belõ ha a piszkos, gatyás, bambaTársakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát:Káromkodott vagy fütyörészett.
Ady Endre: A Hortobágy poétája (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek
a "ballagtam" igével való kezdése kitűnő folytatása az előző versszak hangulatának: az eltűnődő nyugalmat, merengést asszociálja. Ebből az elégikus borzongásból fakadnak a könnyen születő és hamar ellobbanó impresszionisztikus "kis rőzse-dalok". Ezek a "kis rőzse-dalok" égtek a költő lelkében, kifejezve annak hangulatát (a strófát nevezhetjük hangulat-lírának is). A második strófa harmadik sorának alliterációi, szinesztéziája és igényes szóhasználata ("Füstösek, furcsák, búsak, bíborak") hangsúlyozza a költő pillanatnyi lelkiállapotát. Az Ősz, a rőzse-dalok és a "meghalok" egybekapcsolása, az Ősszel, vagyis az elmúlással való találkozás még nem tragikus: az a halállal kacérkodás teszi csak bússá a dalokat, amely Ady oly sok költeményében megtalálható (A Halál rokona, Halál a sineken). Ellensúlyozza ezt az érzést az élet örömeit jelképező kánikulai forróság, a sugárút nyüzsgése és a Szajna-part. Miután az Ősz beszökött Párizsba, nesztelen suhant a rezzenéstelen lombú fák között, s találkozott a lírai énnel, most, a 3. versszakban el is éri őt és súg neki valamit.
Ady endre elemzés
(Egyébként is jellemző Adyra, hogy nyers, férfias hangzású szavakat könnyed, sejtelmes, tündöklő, illanó nyelvi elemekkel kever. ) Ez a sajátos hangulatkeverés már önmagában jelzi, hogy a címbeli poéta nem valamelyik nyugati nagyvárosban él, hanem keleten, a "magyar ugar"-on. A vers másik fontos jelképe a csorda, amely kétfajta jelentésben fordul elő a szövegben. Egyrészt a vers címszereplője csordát őriz (azaz foglalkozását tekintve pásztor), másrészt a "csorda-népek" összetételben, amely a közönségre vonatkozik. Ez a "csorda" szó már a puszta hangalakjával is taszító hatást tesz az olvasóra. A csorda-nép csak állati vegetációra képes, a szellemi szépséget észre sem veszi. A Hortobágy poétája bizonyos értelemben ars poetica, de ez a jellege rejtve marad, csak a címszereplőt megihlető, költészetre indító dolgok jelennek meg: alkony, délibáb, halál, bor, nő. A vers tragikuma nem az, hogy a csordát őrző legény költészetét rosszul fogadják, hanem az, hogy a költészet meg sem születik. A vers szerkesztésmódja ellentétező: a költemény a művészportré és a durva környezet kontrasztjára épül.
A vers első sora szinte a cím ismétlése, azzal a különbséggel, hogy egy pontos időhatározóval ("tegnap") és a járt helyett "beszökött" szóval egészíti ki, illetve cseréli fel a költő. strófában egyik sorról a másikra mind pontosabb leírást kapunk a vers tulajdonképpeni alapállásáról: Szent Mihály útján, kánikulában, halk lombok alatt suhan az Ősz. versszak sejtelmességét, titokzatosságát fokozzák a módhatározók is: "beszökött", mintha valami nemkívánatos jelenség lenne, "suhant nesztelen", nehogy zajt keltsen. A halk lombok rezdületlensége is erre a titokban való érkezésre utal. A harmadik sor halk lombjai külön figyelmet érdemelnek hangszimbolikai szempontból. Az "l" és az "m" hangok kellemességet, lágyságot sugallnak, s kiegészülnek a szintén megnyugtató hatású mély magánhangzókkal, az "o" és az "a" betűkkel. A tér fokozatos szűkítése a negyedik sorban teljesedik be, ahol belép a versbe a lírai én, egyes szám első személyben; ez a lírai én fog elkísérni bennünket a költemény végéig. A következő versszak (2. )
A Hortobágy poétája Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. A vers műfaja helyzetdal (bizonyos értelemben pásztori költemény, ha nem is éppen a bukolikus, rokokós, idilli fajta), témája a költészet lehetetlensége, illetve vállalhatatlansága Magyarországon. A költősorsot teljesen ellehetetlenítik, illetve vállalhatatlanná teszik a körülmények. A cím témajelölő, maga a vers leíró jellegű. A címben szereplő tájegység, a Hortobágy jelképpé nő a versben: a pusztát, a kopárságot, a sivárságot jelképezi, méghozzá szellemi értelemben. A címben két eltérő hangulatú szó áll egymás mellett: a "Hortobágy" szó konkrét, vaskos, földi jellegével szemben a "poéta" szó egzotikus, idegen hangzású, már-már finomkodó kifejezés.
A költő látomásában az embert elpusztítani akaró hatalom disznófejű Nagyúrrá vált. Mindezek ellenére ott munkál a küzdeni vágyás is: "ha hagyom". A későbbiekben az ember és a nem-emberi szörny harca kiélezettebben folyik: a lírai hős először hízeleg a szörnynek, majd könyörgésbe vált át - erre a rém gúnyos nevetéssel válaszol. A 4-7. strófákban a lírai én drámai monológja következik. A 9-10. versszak a költemény drámai csúcspontja. A könyörgés vad küzdelembe csap át: a megalázott emberség harcba száll a süket közönnyel. De a mitikussá növesztett összecsapás ("ezer estre múlt ezer este") is hiábavaló. A küzdelem a reménytelen helyzet ellenére is tovább folyik. A költeményben ott van a mégis-morál szépsége - a Harc a Nagyúrral nem csupán dekadens életérzést, belenyugvó lemondást szólaltat meg, hanem a vele való szemeszállást is. A mindenféle embertelenséget megtestesítő szörnnyel szemben a harcot még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Halál-versek A halál, a halálvágy korán megjelent Ady költészetében, s a Vér és arany kötetben már önálló ciklust is kapott (A Halál rokona).