Moldvai Csángó Falvak: Tanulmányok A Moldvai Csángókról

Moldvai magyarok (1906, Szabófalva). Jobbról a második férfi a román királyi hadsereg egyenruháját hordja (A Finn Irodalmi Társaság, Helsinki gyűjteményéből) Moldvai csángó-magyar lakodalom. A legény elbúcsúztatása apjától, anyjától (Szabófalva) A moldvai Klézséről származó csángó asszony (Egyházaskozár, Baranya m. ) Házbeli kemence, tetején alvóhellyel. A kemenceszáj és tűzhely felett sövény szikrafogó "góg" és kürtője mellé épített zárt tűzterű, fűtő "szóbával" (Forrófalva, Moldva) Moldvai csángó asszony (1976, Somoska) Csángó lány (1975, Lészped, Moldva) Kósa László

A csángó falu, ahol románul ünneplik Szent Istvánt | Azonnali
Moldvai magyarok | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár
Határok nélkül: Moldvai csángó magyar falvakba látogatunk | MédiaKlikk

A csángó falu, ahol románul ünneplik Szent Istvánt | Azonnali

Kata számla minta
Búcsújáró szokások a moldvai csángók körében | Honismeret
Arany féle kötöttségi táblázat
Hardcase görgős táska, 105 L KIPSTA - Decathlon
Magyar kisebbs�g
Eladó ház nyíregyháza őz köz sindelfingen
Tanulmányok a moldvai csángókról

), melyeknek lakossága magyar és részben német volt. Moldvában a városi élet, a kereskedelem a magyarok és a németek tevékenysége nyomán bontakozott ki a XIV XV. században. (Sokatmondó például, hogy a román "oras" szó a magyar "város" átvétele. ) A polgári fejlôdés azonban a kedvezôtlen politikai-katonai viszonyok miatt már a XVI. század végén elakadt, s a XVII. századi tatár-kozák hadjáratok következtében végleg felszámolódott. A mezôvárosok jobbára magyar etnikumú iparos- és kereskedônépessége a többségi románsághoz asszimilálódott (Mikecs 1941. 168 178., Benda 1989. 35 37. ). A síkvidékre települt, elsôdlegesen növénytermesztéssel foglalkozó, etnikailag és vallásilag homogén csángó falvak lakosai noha késôbb, a XVII XVIII. század folyamán sokan eljobbágyosodtak eredetileg szabadparasztok voltak, azaz a faluközösségek testületileg és közvetlenül, bojári közvetítés nélkül a vajdának adóztak. Feltételezhetô, hogy a szabad moldvai román falvak tôlük vettek át bizonyos gazdálkodási technikákat és jogszokásokat (pl.

Moldvai magyarok | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár

A fogadalmi szempontok a XX. század végére már ritkává váltak, közösségi fogadalmakról pedig jóformán nincsen is adat a múlt századból. A legfontosabb motiváció mindenképpen a vallásos érzelmek, a szakrális igény kielégítése, a lelki áhítat és a tág keretek között mozgó bűnbocsánatigény volt. Az erdélyi kegyhelyek esetében számolni lehet bizonyos mérvű nyelvi és identitásbeli kötődéssel is. Bár egy-egy búcsú nem csak transzcendentális élményt nyújtott, a zarándoklat turisztikai aspektusa a XX. században még sokadlagos szempont volt, és a búcsúvásár is inkább csak a helyi templombúcsúk esetében vált fontos, búcsúba vonzó tényezővé. A tömeges látogatottságú Csíksomlyó például sokáig alig bírt jelentősnek mondható búcsúvásárral, hozzá képest a sokkal szerényebb Kacsikán az 1990-es években azonban már a szakrális eseményekkel szinte egyenrangúvá vált. Az előzőekben már említést tettünk arról, hogy mi minden befolyásolhatta az indulást: a pénztől és időjárástól a hatósági tiltásig bezárólag.

A csángók életéről beszámoló írások régebben és ma is inkább a szegénységről, kiszolgáltatottságról, kirekesztettségről szólnak – nem alaptalanul. De nem volt mindig így: a moldvai magyarok a 14–16. században befolyásosak voltak a vajda udvarában, és viszonylagos jómódban éltek. Erről keveset hallunk – itt az ideje pótolni! | 2014. október 13. Arról többféle – bár nem egyformán alátámasztható – nézet létezik, hogy mikor kerültek a csángók ősei Moldvába, erről volt már szó korábban. A leginkább alátámasztható nézetet szerint, akár éltek magyarok a mongol fennhatóság előtt a Kárpátoktól keletre, akár nem, a csángók elődei nemigen lehettek köztük, nagyobb tömegben semmiképp sem élték volna túl a nomád inváziót. A 14. századi érkezés mellett többféle tudományág tanúskodik, és megjelennek a moldvai magyarok életéről szóló írott források is. Moldvai csángó települések(Forrás: Wikimedia Commons / Ugo / GNU-FDL 1. 2) 14. század: a moldvai megtelepedés A Moldvai Fejedelemség megalapítása a magyar király, Nagy Lajos (1342–1382) támogatásával történt: miután 1345-ben Lackfi András legyőzte a tatárokat, a Magyar Királyság birtokába került a Kárpátoktól a Dnyeszterig terjedő terület, s itt határvédelmi sávot hoztak létre.

Ez is kiderül.

Határok nélkül: Moldvai csángó magyar falvakba látogatunk | MédiaKlikk

33 Magyarul is beszél mintegy 200 fô ortodox cigány és román. 34 Râpa-Epei néven 35 Gura Solonti néven. 36 Sârbi néven. 37 A katolikusok Strugari falu Neszujest/Nãsuiesti nevû falurészében, valamint Cetãtuia és Rãchitisu falvakban élnek. 38 1930-ban külön szerepel Gãidar és Coman, elôbbi 369, utóbbi 42 lakossal. 39 Váliri falu az újonnan épült Livezi része. 1930-ban Valea Rea néven. 40 Butucari, Dragomir, Martin-Berzunti és Moreni falvakban összesen. A magyarul tudók fôleg a Butukár nevû falurészben. 41 Az önállóan feltüntetett Cãdãresti kis falurésszel együtt. Csügés voltaképpen két településbôl Románcsügésbôl és Magyarcsügésbôl áll, de a népszámlálás nem követte ezt a felosztást. Cãdãresti Magyarcsügés része. 42 A magyarcsügési ortodoxok mind beszélnek magyarul, valamint a románcsügésiek nagy része is. 43 A népszámlálások külön feltüntetik a falurészeket. A közölt adatok a teljes községre vonatkoznak. Magyarul tudók fôleg a Cuchinis és Buruienis falurészekben élnek. 44 Az adatokat mindkét népszámlálás esetében összesítve adtuk meg.

A közös származás, eredet népi tudata már a székelyes csángók körében is elhomályosulóban van. A nemzet konstitutív tényezôihez való viszony alakításában Európa-szerte az értelmiség játszotta a legfontosabb szerepet, de Moldvában sem egyházi, sem világi magyar értelmiség nem alakulhatott ki. Az 1859-ben létrejött, majd az 1877-es orosz török háború nyomán függetlenült fiatal román állam megakadályozta, és akadályozza ma is, a moldvai magyar értelmiség és intézményi hálózat kialakulását. Ehelyett minden idôben nagy gondot fordítottak arra, hogy a csángó területekre román nacionalista szellemben nevelt papok, tanítók, hivatalnokok kerüljenek, akik a nemzettudatot alakító legfontosabb kérdésekben a hivatalos ideológia álláspontját (pl. a csángók elmagyarosított románok, a római katolikusok voltaképpen román katolikusok, a csángó "madárnyelvet" szégyellni kell stb. ) közvetítsék a tömegek fele. A román katolikus egyházi értelmiség kialakulása az 1884-ben felállított jászvásári püspökség papneveldéjének, késôbb nyomdáinak, kántorképzôinek tulajdonítható.

November 4, 2022