A Japán Észjárás
Eleinte visszaszorították őket Kjúsúig, de ott szövetségeseket találtak és ismét bevonultak Honsúba. A döntő csata 1336-ban Minatogavában történt, Asikaga Takaudzsi győzedelmeskedett a császárhű csapatok felett. A győztes hadak Kamakurába vonultak és új császárt választottak, ezzel megalakítva az Északi Udvart. Go-Daigo visszavonult és a központját Déli Udvarnak nevezte. Az új császár Takaudzsit sógunnak nevezte, de az ország egyesítésére 1392-ig – Go-Daigo utolsó örökösének a haláláig – nem került sor. Muromacsi-kor (室町時代 Muromachi jidai 1336-1573): Asikaga Takaudzsi sógunná nevezésével elkezdődött a korszak. Az elején lezajlott a Kenmu-restauráció egyik szövődménye, a Nanboku-csó (南北朝時代 Nanboku-chō jidai 1336-1392) az Északi és Déli Udvarok kora, mely Go-Daigo császár vérvonalának kihalásakor megszűnt. Az országegyesítés után az Asikagák nem sokat változtattak a Kamakura-kori kormányzás módszerein, de a császári udvart jobban a markukban tartották, mint az előző sógunátus. Az Asikaga sógunátus a nagyobb hadurak koalíciójának az alapján működött, viszont nem voltak képesek elhárítani több nagyobb problémát, mint például a Korea felől érkező kalózok (Wako) semlegesítése.
- A japán észjárás (e-könyv) - Pallas Athéné Könyvkiadó
- Vásárlás: A JAPÁN ÉSZJÁRÁS (2019)
- Osamu Ikeno, Roger J. Davies: A japán észjárás | könyv | bookline
- Könyv: Roger J.- Ikeno, Osamu Davies: A JAPÁN ÉSZJÁRÁS
A japán észjárás (e-könyv) - Pallas Athéné Könyvkiadó
Kevés ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.
Vásárlás: A JAPÁN ÉSZJÁRÁS (2019)
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető 2014 őszén ünnepeltük, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen húsz éve indult a japán szakos képzés. Ez alkalomból jubileumi konferenciát szerveztünk 2014. október 15-én, amelyen jelenlegi és volt oktatóink, valamint már a "szakmában" tevékenykedő (oktató, kutató, doktorandusz) volt hallgatóink tartottak előadást japán szakos kutatásaikról. Jelen kötetünk, a "Károli Japanológia" az évforduló kapcsán kíván képet adni a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakának tudományos munkájáról. Külön szekciókat rendeztünk japán történelem, művészettörténet, társadalom, irodalom, színház, műfordítás, nyelvészet, média és kommunikáció témákban. Az ott elhangzott előadások tanulmány változatai adják a jelenlegi Károli Japanológia kötet tartalmát, amely összességében a mai magyar japanológia sokszínű képét mutatja, a hagyományos tudományágak mellett az interdiszciplináris kutatások, valamint az újabb diszciplínák témáit, módszereit és eredményeit is a közönség elé tárva.
Osamu Ikeno, Roger J. Davies: A japán észjárás | könyv | bookline
A fogalmak szerintem remekül lettek kiválasztva, egymásra épülők is vannak benne és hát vannak olyan témák is (temetés, ajándékozás, gyereknevelés) ami szerintem sokakat érdekel. Nekem is voltak elképzeléseim, hogy miként és hogyan temetnek Japánban, és nagyjából el is találtam, de sose gondoltam, hogy ennyi formális szokás köthető hozzá, és hogy 49 évvel a halál után is van még évforduló amit meg kell ünnepelni... bár tény, az írás alapján, azért már ez is reformálódik. Azt mondjuk nem tudom, hogy jó dolog-e, vagy rossz dolog-e, hogy Japán meglehetősen gyorsan fejlődik és veszíti el a hagyományait, vagy a hagyományok meglehetősen felszínessé válnak. A másik nagyon érdekes téma a temetésen kívül az ajándékozási rendszer volt, hogy ki kinek és miért, és mikor ad, és ha te kapsz akkor annak az értéknek a háromnegyedének értékében, vagy fele értékében, de viszonoznod kell az ajándékot, akár akarod, akár nem, mert ez amolyan elvárás. Ilyen pl. a Valentin - nap amikor a lányok csokit adnak a fiúknak, majd egy hónap múlva a Fehér napon a fiúk azoknak a lányoknak akiktől kaptak viszontcsokit adnak (mondjuk elgondolkodtam azon, hogy van-e olyan aki ugyanazt adja vissza, vagy itt egy hónapig mindenki csokin él:D) De a kötetben szó volt a családrendszerekről, régen és ma, az anyák szerepéről, régen és ma.
Könyv: Roger J.- Ikeno, Osamu Davies: A JAPÁN ÉSZJÁRÁS
- C vitamin rágótabletta
- Könyvbemutató - A japán észjárás - Aoi Anime
- A japán észjárás · Roger J. Davies – Osamu Ikeno · Könyv · Moly
Az első modern írók közt megemlítendő Nacume Szószeki (夏目漱石), Mori Ógai (森鴎外), később Akutagava Rjúnoszuke (芥川 龍之介), Tanizaki Dzsunicsiró (潤一郎谷崎), Misima Jukio (三島由紀夫), és nem utolsósorban Murakami Haruki (村上春樹). Japán két Nobel-díjas szerzője Kavabata Jaszunari (川端 康成) (1968) és Óe Kenzaburó (大江健三郎) (1994). ZeneSzerkesztés Japánban számos stílusban képviseltetik magukat előadók, a hagyományos és modern stílusokban egyaránt. A japán nyelvben a zene szó, az 音楽 (ongaku) két kanjiból áll. Az első az 音 "on", vagyis hang, a második a 楽 "gaku", vagyis élvezet. Japán a második legnagyobb zenei piac a világon az Egyesült Államok után, legnagyobb Ázsiában, ahol a piac legnagyobb részét a japán előadók uralják. A karaoke klubokban népszerűek a hazai dalok, ezeket a szórakozóhelyeket a lemezkiadók bérlik. A hagyományos japán zene egészen különbözik a nyugatitól, mivel a japán alapját az emberi légzés adja, míg a nyugati esetében a matematikai időzítés dominál, ezért a nyugati fül számára kevésbé ritmusos.