Pesti Árvíz 2013

Wesselényi Miklós így írt az árvíz második napjáról: "Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek. " A kimenekítettek zömét a később hírhedtté vált Újépületbe – a '48–49-es szabadságharc bukása után ez a laktanya volt a hazafiak börtöne, illetve Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzőhelye is – és a Ludovikába szállították, de megteltek az erősebb építésű templomok is. A kiáradt Duna elöntötte a Széna piacot – a mai Kálvin teret – is. Egykorú rajz az 1838-as nagy árvízről (MTI-fotó: Reprodukció) Több mint kilenc méteren állt a Duna A Csepel-szigeti jégdugó két napig tartotta vissza a vizet. Március 15-én éjjel megmozdult, ám Budafoknál ismét megakadt. Az újabb vízlökés 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) tetőzött. A pestiek ekkor élték át a legszörnyűbb órákat. A felgyülemlett hatalmas víztömeg végül a Duna bal partján távozott, 20 kilométeres körzetben letarolva mindent, ami az útjába került.

Online
Dühöngő Duna

Online

Emiatt, illetve mert a gátak nem bírták a nyomást, a víz áttört, és elöntötte a várost. A mai Nagykörút vonalában két méter magasan örvénylett a jeges áradat, József- és Ferencváros, valamint Terézváros teljes területe is a víz alá kerüntés az 1838-as pesti áradás idején (Egykorú rézmetszet)Forrás: Wikimedia CommonsBudán 2 281, a védettebb budai oldalon pedig 204 ház semmisült meg, számos épület súlyosan megrongálódott, ami miatt közel 60 ezren váltak hajléktalanná. Wesselényi Miklós báró, az "árvízi hajós" portréja ( korabeli litográfia)Forrás: Wikimedia CommonsA "nagy árvízben", amelyben Wesselényi Miklós báró, az "árvízi hajós" éjt nappallá téve mentette a bajbajutott embereket, 153-an vesztették életüket. Évtizedekig az 1838-as pesti áradást tartották a magyar történelem legpusztítóbb természeti katasztrófájának, pedig az igazi nagy csapásra sajnos, még várni kellett. Fenyegető zivatarcella képében érkezett el a halál 1878. augusztus 30. -ának fülledt hőségében a Dunántúl felől kiterjedt zivatarcella érte el Észak- Magyarországot.

Pesti árvíz 2013 2017
Árvíz 2013 Budapest
Pesti árvíz 2013 teljes film
Egyéb irodalom - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
100 forint 1980 szovjet
A világ legjobb dj je peux vous aider
Pesti árvíz 2013 pdf
A Magyar Nemzeti Múzeum az 1838-as árvízben
Www időkép radar 24
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások - - ppt letölteni
Dunai Szigetek: Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Budapesten

Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások - Készítette: Vancsik Anna Viktória ELTE TTK Környezettudomány MSc. Áradások fajtái: A nemzetközi hidrológiai terminológia értelmezése szerint, az árvíz a folyó középvízi medrének partélét meghaladó, illetve a középvízi mederből kilépővíz -> Ha nem lép ki a medréből akkor csak áradás, ha kilép a mederből akkor árvíz Fajtái: téli jeges ár nyári zöld ár villám ár Nagy történelmi árvizek 1838 1879 1954 1970 1999 2002 2006 2010 2013 1838-as dunai árvíz Téli csapadék hirtelen olvadt Jeges ár indult meg Jégtorlaszok felduzzasztották a folyót Márc.

Dühöngő Duna

A több hullámban érkező frontrendszerek hatására, a 0 fokos hőmérséklet magassága 800–2000 méter között változott az időszakban. A magasabb értékek (területi átlagban 10 Co) az időszak végére voltak jellemzőek. A felmelegedés és a csapadéktevékenység együttes hatására, a jelentős mennyiségű hó olvadása a magasabb régiókban is megkezdődött, a vízgyűjtő 1000 méter alatti részein pedig, tovább folytatódott. Április 2-án a Bajor szakaszról kisebb árhullám indult el, ugyanakkor Felső-Ausztriában apadás volt tapasztalható. Az újabb árhullám Alsó-Ausztria térségében futott rá az előzőre, ezzel elhúzódó tetőzést valószínűsítve. Március 30-án a Morván III. fokú (800 m3/sec) és a Vágon is III. fokú szintet meghaladó (1200 m3/sec) árhullám alakult ki. A mellékfolyók elhúzódó tetőzése, a felső vízgyűjtőről érkező folyamatos vízutánpótlás a budapesti vízmércénél, a 2002. augusztusi legnagyobb víz (LNV) 848 cm fölötti várható tetőzési vízállást valószínűsített. A hegyvidéki térségekben tovább folytatódott az intenzív hóolvadás.

A következő ábrán látható, hogy a tetőzést követő 5. napon 2002-ben 387 cm, míg az ideinél 750 cm volt a vízállás. 2002-ben 848 cm-es tetőző vízállásnál 8240 m3/sec, míg 2006. április 4-én, 860 cm-es tetőző vízállásnál, 8520 m3/sec vízmennyiség haladt át a budapesti szelvényen. Főbb árvízvédelmi beavatkozások Észak-Buda Ahogy 2002-ben, 2006-ban is szorítógátakat kellett kiépítenünk. Ezekben az ellennyomó medencékben buzgárok jelentek meg. Elfogásukat segítette a medencékben állandó magasságon (20-40 cm) tartott vízszint és a helyileg megépített homokzsákos körbezárás. A III. kerületi Pünkösdfürdő utcától délre az Aranyhegyi-patak torkolatáig a Római-partot jelenleg az 1965-ös árvíz során megerősített, keresztmetszet-hiányos nyári gát védi. A nyári gátat 54 db áttörés tagolja. Az áttöréseknél betétgerendás zárásokat alkalmaztunk, melyeket nagyobb fesztávolság esetén agyagból készült háttöltéssel erősítettünk meg. A buszmegállóknál kényszerűen kialakított szelvényhiányos szakaszokon homokzsák-zárásokkal kellett megakadályozni a víz mentett oldalra történő kilépését.

Volt azonban még egy hely, amire figyelemmel kellett lenni, ez pedig a mai Kossuth Lajos és Petőfi Sándor u. sarkán lévő Jankovich-ház volt. Itt őrizték a Múzeum tulajdonát képező gazdag Jankovich-gyűjteményt. Horvát először is az országbíró rendeletét végrehajtva a gyűjtemény őrizetére 8 katonát küldött, majd mikor az épületet már az összedőlés fenyegette a páratlanul gazdag gyűjteményt ki kellett menteni. Erről három évtizeddel később, a mentésben résztvevő Mátray Gábor így írt: "Mart. 17., 18., 19-én Jankowich Miklós belvárosi házából (mely a vizáradás folytán beomlással fenyegetőzött) a még ott levő gyüjteményeknek nehezebb s értékesebb tárgyait nyakra főre s csak tömegben kellett átvinni s elhordatni. Névszerint a kéziratok, görög és római régiségek a megyei fegyvertárba, - a drágaságok s ékszerek bepecsétlett ládákban a budai országos levél- és pénztár helyiségeibe, - a könyvek és képek részint az egyetemi épület azon termébe, hol Kraft Péter képei voltak, részint a Ludoviceumba vitettek ki.

Védekezés a rekord árvíz ellen A Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) a 2013-as tél végére várt árvízre történő felkészülése miatt nem érte váratlanul az júniusi árvíz. Már az év elejétől fogva folyamatosan figyelemmel kísértük a vízgyűjtőn lezajló hidrometeorológiai folyamatokat. A felkészülés egyrészt a védvonalak és védelmi művek részletes felülvizsgálatából és a védelmi képességeiket érintő szükséges intézkedések azonnali megtételéből állt. 2013 május végén jelentős csapadékzóna alakult ki a Duna bajorországi vízgyűjtőterületén. A Közép-Európában immár hetek óta fennállt alacsony nyomású léghullám kedvezett a ciklonok kialakulásának, amelyek a térségbe koncentrálták az elsősorban földközi-tengeri eredetű nedves légtömegeket. A nedves légtömegeket szállító ciklonból az Alpok hegyvonulatai miatt felemelkedni kényszerülő levegő kiadta magából a koncentrált nedvességet. Május 31. és június 5. között a hegység északi oldalán néhol több mint 300 mm csapadék hullott. Az extrém mennyiségű csapadék hatására azonnal rendkívüli árhullám indult meg a folyókon.

November 2, 2022