Egri Vár Ostroma: Egy Korabeli Török Naplót Találtak Az 1596-Os Egri Ostromról » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

A várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét. A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító egri várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy minél jobban megerősítse a végvárat a várható török támadás ellen, mind a helyőrség, mind a hadieszközök számának emelésével. Ali és Ahmed pasák egyesített hadai 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de Bornemissza Gergely irányításával rendre elhárították próbálkozásaikat. Végül a török hadvezetés a hosszú heteken át zajló ostrom után, nagy veszteségeket szenvedve, kénytelen volt elvonulni. Az évtizedekig tartó átépítések után már jóval korszerűbb erődítmény várta Mohamed szultán csapatait 1596-ban, de a többnemzetiségű helyőrség gyávasága folytán, rövid viadal után a törökök kezére került a vár.

Egri csillagok
1687. december 17-én végleg kiűzték a törököket az egri várból | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros
SZÁNTÓ : Eger vár védelme 1552-ben (előszó)
A nap, amikor Eger hős védői szembeszálltak a hatalmas török túlerővel
Minden, ami Eger: Egri ostrom: legenda és valóság

Egri csillagok

Naruto 133 rész magyarul
Hosszú távú memória
Filmvilág2 - Akció - Equilibrium - Gyilkos nyugalom (FHD)
Plitvicei tavak őszi képek letöltése
Az ördög ivadéka teljes film magyarul
Tűzijáték - nyugtalanság kutyáknál. Mit tehetünk ellene? - JuPet
• Az egri vár ostroma
Minden, ami Eger: Egri ostrom: legenda és valóság
Mazda 5 7 személyes használt autó
Dr. Fajd Dániel László Végrehajtói Irodája céginfo, cégkivonat - OPTEN
1687. december 17-én végleg kiűzték a törököket az egri várból | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros
Magyar sorozatok 2018 videos

1687. december 17-én végleg kiűzték a törököket az egri várból | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros

Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal. Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak. Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás.

SZÁNTÓ : Eger vár védelme 1552-ben (előszó)

Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról. Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket. A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna.

A nap, amikor Eger hős védői szembeszálltak a hatalmas török túlerővel

Ezzel akarták elejét venni annak, hogy az Ali budai pasa, valamint Szulejmán szultán sógora, Kara Ahmed vezette török sereg sikeres ostromot tudjon végrehajtani. Ali budai pasa azonban 1552. augusztus 10-11-én azonban ezt a felmentő sereget Palástnál tőrbe csalta és megsemmisítette. Von Teuffelt Konstantinápolyba hurcolták és miután nem váltották ki, kivégezték. Hasonló sors jutott a másik török sereget megtámadó Tót Mihály szegedi bíró akciójának is. Szolnok 1552-ben Ortelius művében (Wikipédia) Ali augusztus 24-től ostrom alá vette a szolnoki várat, és itt egyesült vele szeptember 2-án Kara Ahmed serege. A szolnoki váron hasonló erősítéseket kezdtek el, mint Egerben, ám az idő rövidsége és a kisebb anyagi forrás miatt ezek kevésbé bizonyultak hatékony intézkedéseknek. Nyáry Lőrinc várkapitány emberei, főleg a külföldi zsoldosok, a szökés és a megadás mellett döntöttek, így szeptember 4-én a vár elesett. Nyáry ötvenedmagával még megpróbált ellenállni, de elfogták és Konstantinápoylba hurcolták.

Ezt a sikert nem egy, hanem számtalan kisebb-nagyobb ütközet, rajtaütés, cselvetés, eredményes várvédelem során érték el a végváriak. A töröknek már 1552-ben tapasztalnia kellett, hogy csak súlyos veszteségek árán tudja szélesíteni az uralma alá kényszerített területeket. Az 1552. évi háború a töröknek igen sokba került; a haderő felére olvadt. Az elpusztult területekről pedig eleinte még annyi jövedelem sem folyt be, amiből a közigazgatás és az ott állomásozó katonaság költségeit fedezni tudták volna. A nagy török terjeszkedés időszaka végül is Szulejmán szultán halálával zárult le. II. Szelim szultán Miksa "bécsi királlyal" 1568-ban megkötötte a drinápolyi békét, amelyet aztán 1574–76-ban és 1584-ben megújítottak. Ezt a viszonylagos békeállapotot csak 1593-ban törték meg. A török hatalom 1526-tól a drinápolyi békéig (1568. ) terjedő időszakban jelentette a legnagyobb veszedelmet. Az 1560-as évek végén már lényegében meg is merevedett a határvonal, amely azután – kisebb változásokkal – megmaradt egészen a török kiűzéséig.

Minden, ami Eger: Egri ostrom: legenda és valóság

Közben választ kapunk arra is, hogy mely épületeket tervezték nem buzik és vajon meleg szempontból hogy állnak az utóbbi évek állami ünnepségei. Politico-értesülés: Szankciós javaslat az Orbán-kormány ellen – kiskapuval lapszemle2022. 15. 05:30 2 perc Méltányolni látszik az EU az Orbán-kormány a források folyósítása érdekében tett last minute intézkedéseit, nyitva hagyhatják a lehetőséget, hogy az év végéig mégiscsak létrejöhessen a kompromisszum. Az üzenet vasárnap előreláthatólag az lesz a fővárosok számára, hogy lehetőséget kellene adni Budapestnek a reformszándékok bizonyítására, és csak azután kellene meghozni a végső döntést.

• Publikálva: 2013. 10. 20. 13:51Nagymamám nyugdíjba vonult idén. Ajándékul elvittük Tokajba nosztalgiázni, mivel fiatalon ott járt iskolába. Útközben egy napra megálltunk Egerben. Sétánk először-természetesen- a várhoz vezetett. Az ódon falak között népi játékok várták az érdeklődőket. Kipróbáltam a hordó-lovaglást. A kézművesek sátrában készítettem egy kicsi kézi dobot. A zászlódobálók bemutatója után kezdődött az ostrom úgy, ahogy azt Gárdonyi Géza leírta. Dobó István várkapitány megeskette a népet, hogy a várat fel nem adhatják, életük árán is megvédik. Váratlanul Cecey Éva futott Dobóhoz: - Elrabolták a fiamat! - Mi meg egy török fiút fogtunk el, majd elcseréljük őket! - válaszolta higgadtan a kapitány. Megindult a csata. Dörögtek az ágyúk és a puskák. A nők köveket hajigáltak kifelé, úgy védték a várat. Csattogtak a kardok, lőporfüst és por töltötte be a teret. - Félek! - kiáltott fel testvérem a nézők tömegében. A több hetes harc során rengeteg magyar várvédő meghalt, de sokkal megdöbbentőbb volt a túlerőben lévő törökök vesztesége.

Az oszmánok a maguk "válaszával" végül hét napot vártak, majd – szeptember 16-ától kezdve – két héten át 12 ostromágyú és több száz kisebb löveg a pokol tüzét szabadította rá az Dobó és a vár védőinek érdeme volt, hogy Eger a szeptember 28-i, majd az október 4-i török roham után is keresztény kézen maradt. Az utóbbi támadás pedig igencsak válságos időszakban érte a várat, ugyanis aznap – a védők gondatlansága következtében – felrobbant a székesegyházban kialakított lőszerraktár, tehát Dobó és alvezére, Mekcsey István egyszerre kellett megküzdjön a káosszal és a falakra kapaszkodó törökökkel.

November 2, 2022