A Tragédia Születése, A Tragédia Születése (Könyv) - Friedrich Nietzsche | Rukkola.Hu

A mítosz mint ősigazság valami olyan, amit ha túlmagyarázunk, okosnak talán vélhetjük magunkat egységesnek, boldognak, a mámorral azonosulni tudónak már nem. Azaz jó, ha okos vagy, de ne légy teljesen. Ne, mert lehetetlen, ahogyan Kant is megmondta: megismerni valamit a maga teljességében lehetetlen. Ne, mert a magyarázat nem engedi a művészet erejét és csodáját urelin>! 2009. január 18., 23:18 Friedrich Nietzsche: A tragédia születése 85% Avagy görögség és pesszimizmusAz individuumot a dionűszoszi félelmes ám gyönyörteli feloldódásba taszítja, hogy aztán Apollón gyógyító kezével emelje újra a létre. Ez a tragédia s a múvészet a tragédiában érte el csúcspontját, hogy aztán a Szókratész nevű démon, a teoretikus ember szívenszúrja, és Euripidész a kontár tragédiaköltő karjaiban végleg kimúljon. De Nietzsche szerint van még remény…. bár talán az idő nem őt igazolta. Hol van ma már az a művészet, amiben kritika nélkül feloldódna, mintegy tiszta naívsággal az ember. És hol van az az ember, aki feledve a teoretikus világnézetet képes lenne még feladni az individuumtól kapott védőbástyáit egy oly korban, ahol az individuumot mintegy pajzsként tartja maga előtt a partikuláris ember???

A tragédia születése - Balena.hu - Nézz körbe nálunk!
Nietzsche - Filozófus születése a tragédia szelleméből-Isztray Simon-Könyv-LHarmattan-Magyar Menedék Könyvesház
Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus | könyv | bookline
A tragédia születése (Friedrich Nietzsche) - Filozófia - Mai-Könyv.hu - Online könyváruház
Nietzsche: A Tragédia Születése - Kivonat | PDF
Gyerekeknek
Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy a görögség és pesszimizmus (Kertész Imre ford.) - Abaúj Antikvárium és Könyvlap

A tragédia születése - Balena.hu - Nézz körbe nálunk!

Összefoglaló 1872-ben jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi "démoni" filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia? ) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában). Tény, hogy történelmi-filológiai szempontból nézve A tragédia születése megalapozatlan hipotézisek halmazának tűnik, hogy szerzője meg sem kísérli benne alaptételeinek a szakma szabályai szerint való nyomós bizonyítását, hogy koncepcióként, "megoldási keretként" is messze eltér és szembenáll mind a múlt, mind a jelen század kutatási eredményeivel. Csakhogy egy másik síkon, pontosabban egyszerre több síkon is, alapvető felismeréseket tartalmaz. Mindenekelőtt vitairatként.

Nietzsche - Filozófus születése a tragédia szelleméből-Isztray Simon-Könyv-LHarmattan-Magyar Menedék Könyvesház

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus | könyv | bookline

Nehéz amúgy kategorizálni hisz ez az első műve és itt még nem filozófus! Fêlelmetes belegondolni hogy e könyve miatt tört ketté antik görög történészi pályája. Népszerű idézetekFrank_Waters I>! 2013. április 30., 11:50 Igazi költő számára a metafora nem retorikai fordulat, hanem a fogalmat helyettesítő kép, amely csakugyan a szeme előtt lebeg. A jellem neki nem holmi egyes vonásokból összekeresgélt s azokból kikerekített egész, hanem eleven személy, aki tolakodó érzékletességgel él, cselekszik a szeme előtt, s csak annyiban különbözik a festő hasonló látomásától, hogy folyamatosan él és cselekszik. Miért ábrázol Homérosz minden más költőnél szemléletesebben? Mert sokkal többet lát. Azért beszélünk oly elvontan a költészetről, mert többnyire rossz költők iedrich Nietzsche: A tragédia születése 85% Avagy görögség és pesszimizmusajikarei>! 2022. szeptember 26., 15:25 A tett halála a megismerés, a cselekvéshez az illúziók fátyolára van szükség – ez a Hamlet tanulsága, nem pedig az az olcsó bölcsesség, hogy a reflexiók túltengése, mondhatni a lehetőségek sokasága megakadályozza Álmodozó Jánosunkat a cselekvésben; nem a reflexió, nem!

A tragédia születése (Friedrich Nietzsche) - Filozófia - Mai-Könyv.hu - Online könyváruház

Apk telepítése pc ről software
A tragédia születése mese
Nietzsche: A Tragédia Születése - Kivonat | PDF
Friedrich Nietzsche: A tragédia születése - Jókönyvek.hu - f
Jelenkor | Archívum | A tragikus Nietzsche

Nietzsche: A Tragédia Születése - Kivonat | PDF

Cutter:810 N 76 Szerző:Nietzsche, Friedrich (1844-1900) Cím:A tragédia születése, avagy Görögség és pesszimizmus / Friedrich Nietzsche; [ford. és a jegyzeteket írta Kertész Imre] Dátum:1986Megjelenés:Budapest: Európa Könyvkiadó, Terjedelem:225 p. ; 19 cm Sorozat:(Mérleg, 0231-2433) Megjegyzések:Almási Miklós (1932-): A tragédia születése Kiss Endre (1947-) (filozófus): A dionüszoszi alternatíva Szakbibliográfia:Irodalmi bibliográfia ETO jelzet:82. 01-21 875(091)-21 111. 852 ISBN:963-07-3903-8 (fűzött): Ár:29 Ft Szabad tárgyszavak:tragédia esztétikájaógörög irodalom, tragédiatörténeti tárgyalásmódesztétika / filozófiaEgyéb nevek:Kertész Imre (1929-2016) Mérleg Lásd még: Egyéb kapcsolat (2)Találatok máshol:Keresés dvencek között:LelőhelyTémaEgyéb tematikus jelzetJelzetÉvszámKötetStátuszElőllékletekKK Raktár68-140418Kölcsönözhető00KK Bölcseleti olvasóterem100 N 76Helyben olvasható001183 Thököly u. 5. Válogató810 N 76Kölcsönözhető001183 Thököly u. Válogató810 N 76Kölcsönözhető001191 Üllői út 255.

Gyerekeknek

Túlságosan is egyszerű ahhoz, hogy egy sznob tudós komolyan vegye. (Kicsit Freud tudatműködési mechanizmus elveire emlékeztet. Azok is szalonképtelenek, mivel absztrakt homályosságuk folytán kívül esnek a bizonyosság határain, de attól még működnek és használják iparági szinten. ) Ami mutatja, hogy Nietzsche ilyen fiatalon is milyen vagány az, hogy már itt Dionüszosz oldalára áll. Apollónban túlnövő, kártékony irányzatot lát, amely Szókratésztől kezdve, Platónon keresztül elvezet a megvetendő kereszténységig. Röviden szólva: Szókratész olyan szintű racionalitást követel meg mindenkin, ami rideg racionalizmusa miatt kártékony és életidegen. Az élet diktálta ösztönösség elegendő lenne az élethez, mint ahogyan a görögöknél az volt és így zsenialitásokat eredményezett. Platónnal is az a baj, hogy nem azért gondolkodik, hogy éljen, hanem azért él, hogy gondolkodjon. – Elég fura álláspont egy hivatásos gondolkodó tollából, de attól még korrekt… Leginkább ez ragadott meg a könyvben. Volt még sok érdekesség, de ennyi szerintem bőven elég ide.

Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy a görögség és pesszimizmus (Kertész Imre ford.) - Abaúj Antikvárium és Könyvlap

Bár a könyv részleteit tekintve is igen érdekfeszítő olvasmány, végezetül néhány kritikai megjegyzést is szeretnék megfogalmazni. Az első, hogy a szerző olykor túlságosan is elfogadó Nietzsche önértelmezéseivel kapcsolatban. Így A tragédia születésének értelmezésekor részben annak 1886-os előszavára építve utasítja el Willamowitz-Möllendorf kritikáját, aki szerint, Isztray megfogalmazásában, "Nietzsche írása valójában a wagneri zenedráma esztétikájáról szólt, és nem a görög tragédiáról. " (16. ) Isztray ezzel szemben úgy vélekedik, hogy A tragédia születésének fő mondanivalója a görög tragikus kultúra bemutatása volt. Álláspontját azzal a ténnyel támasztja alá, hogy Nietzsche e korszakban a görög kultúra, művészet és filozófia kérdéseit elmélyülten tanulmányozta. Csakhogy a kérdés nem ezen fordul meg. A tragédia születésében Wagner zenedrámája egyértelműen mint a görög tragédia utódja és feltámasztója, a német nép pedig mint a görög reménybeli örököse jelenik meg. Egy új kulturális forradalom megvalósításáról van itt szó.

(Például az Emberi, nagyon is emberi egyik aforizmájában: "a tragikus jelensége esetén az ember a nagy, tartós, féktelen jókedvből gyorsan roppant szorongásba kerül"1). Igaz, hogy Isztray ezt a meghatározást A tragédia születése kapcsán bontja ki, de mégiscsak érdemes lenne utalni rá, hogy a fogalom a későbbiekben Nietzsche életművében új jelentéseket fog fölvenni. E változás elemzése egyébként is érdekes téma lenne, mivel A tragédia születésében a dionüszoszi és a tragikus szorosan összefonódik a Nietzsche által később elvetett schopenhaueri fogalmisággal. A szenvedés oka az individuáció, a dionüszosziban rejlő öröm pedig éppen ennek felszámolásából adódik. ----- 1 Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi. Könyv szabad szellemek számára. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 98.

Kimondottan a tragikum kérdését közülük a III. és a VI. tárgyalja. A III. a hangsúlyosabb, mely a tragikus megismerés elméletét, illetve ennek változását mutatja be A tragédia születésében, majd az Emberi, nagyon is emberiben és a Vidám tudományban. A VI. fejezet a tragédia egy másik aspektusát, a dionüszoszi mimézis és az átváltozás hozzá kapcsolódó fogalmát állítja középpontba, bár épít a tragikus megismerés, illetve a tragikus világmodell tapasztalatára is. A tragédia születését A nem morálisan fölfogott igazságról és hazugságról segítségével köti össze az Így szólott Zarathustrával, pontosan az Előszó ígéretének megfelelően, egyben közvetlenül előkészíti a záró VII. fejezet Zarathustra-értelmezését. Hogyan illeszkednek mármost az Előszó által kijelölt értelmezési keretbe az egyéb (II., IV., V. ) fejezetek? Egyrészt ezek Isztray másik, a könyv témáját árnyaló megjegyzése mentén interpretálhatók: valamennyien esztétika és filozófia kapcsolatát taglalják, és ezzel a tragikum fogalmának tárgyalását az életmű tágabb kontextusába ágyazzák, több oldalról is megvilágítva azt.

Eredetileg csak egy nagyszerű kabalista tánc volt, amely megtalálható azoknál a népeknél, akik még mindig használják a sámánizmust. "Először képzeljük el, hogy jobban megértsük őket, ez a két ösztön két álomtól és részegségtől elkülönülő esztétikai világként... " A világ szenvedéseivel szembesülve Dionüszosz nem mutat gyönyörű világot, felismeri, hogy a szenvedés valóságos. Aztán fokozatosan a Homérosz művét továbbító költők mutatkoztak be ott, és így megjelentek a karakterek, Dionüszosz az első és leggyakrabban, majd az Iliasz és Az Odüsszeia szereplői. Nietzsche szerint más művészeti formák nem rendelkeznek azzal a tökéletes ambivalenciával, amely a drámai művészettel rendelkezik. A zene inkább dionüsziánus, és nem más, mint a világ egészének, pontosabban a világnak a legteljesebb kifejezése ( Schopenhauer metafizikájában az "akarat" ( akarat)), és nincs modellje. A források Noha a könyv nagyon kevés hivatkozást tartalmaz, Nietzsche dokumentációja ennek ellenére jelentős, amint az a Nietzsche által a bázeli könyvtárban megkeresett művek listájából is kiderül.

November 2, 2022

A Tragédia Születése, A ​Tragédia Születése (Könyv) - Friedrich Nietzsche | Rukkola.Hu