Gyermek Szeretet Versek | Reményik Sándor: A Gyermek | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
Már láthatod a jövőt, mely fényesen ragyog, futhatsz felé bátran, én mindig melletted vagyok! NevelőAnyu
- Gyermek szeretet verse of the day
- Istenes versek Füle Lajos: Mint a gyermek
- Gyerek képek, idézetek 1
- Kicsiknek
- Szerelmes
Gyermek szeretet verse of the day
Legény legyen talpán ki belelásson e szövevénybe s tudja titkait! Talány- s álom-fejtô nem ritka itt: sok hôsünk kotlik Kolumbus-tojáson. Fizikusok, szám-értôk és vegyészek kikémlelik a rejtett terveket, sokat meglátnak, aztán megreked agyuk, mert nem láthatja az Egészet. Meglesték, hogy van éter, villamosság, vannak gyógyító Röntgen-sugarak. Sok minden vár még titok-zár alatt hogy ember-vágyak egyszer kinyomozzák. Nyomoznak híres természet-búvárok: hányféle lény van földön, föld alatt, hány millió fajú puhányt, halat, kagylót dajkál tenger, tó, tócsa, árok. A Mese megy nagy Gondolat-mederben: bölcsek kutatnak titkai után, de sokszor gôgösen, zagyván, sután s magukat mérik a kis agy-vederben! Sok hôsünk kotlik Kolumbus-tojáson: mit alkotnak, csak illusztráció a nagy Meséhez! Mesét látni jó SZERETETTEL VÁRJUK AZ ÖN PÁLYÁZATÁT IS! OMLIT Mécs László szavalja saját versét (A királyfi három bánata)
Istenes versek Füle Lajos: Mint a gyermek
- őrizd anysugár ölelgeti, fényglória köermeket csak úgy szerethetsz, ha hozzájuk ógyítgatom fájó lelkük, mosolyuktól szívem derül. Elrepült az idő gyorsan, nézem őket titkon, kaptam, nem feledem, gyémántnál is értéívből adták a szívemnek, régi párnát átszínezve. 1 Beküldő: Kristófné Vidók Margit Olvasták: 118 Keresztelő köszöntő! Kicsi élet szívből köszöntelek, nagyon vártunk már téged. Édesanyád óvott védett, 9 hónapig a méhében hordott té volt könnyű hidd el, főleg mikor tornázni kezdtél el. Nyújtózkodtál, cseperedtél, s hamar meg is érkeztéüleidnek szeme fénye, testvéreidnek büszkesége. Téged ünnepel ma a család ma az ÚR reád áldását vagyunk a kereszt-szüleid, számíthatsz ránk mindig. S ha valamit szüleid megtíltanak, gyere csak hozzánk nálunk mindent szabad! Igérjük vigyázunk rád mindig, szívünk utolsó dobbanáüleidnek csak annyit kívánok, hogy, te ne aludd át az összes éjszakát! Játsz és nevess é meg mindenki a házban, hogy megérkeztél a családban. Anyukádnak légy jó gyermeke, ne sírj sokat mert aggódna szíve.
Gyerek képek, idézetek 1
- Gyermek szeretet versek ovisoknak
- Kapcsolat – Sprinter
- Mindig tv felvétel hanggal
- Reményik Sándor: A gyermek | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Gyermek szeretet versek kicsiknek
- Nestlé szerencsi gear solid 4
Kicsiknek
Minden mámortól ment volt. Egy rezgő nyárfán fütyülgetett szívem. Csend. Fent a dombon egy lány ült s a völgybe nézett, vőlegényt várt és illatozta a mézet: neki. Minden testrésze külön kivirult: neki. Orcája rózsája irult-pirult: neki. Szüzessége lilioma fölfehérlett: neki. Szíve tulipánja harang-csodává érett: neki. És nem jött senki. Senki. Csak én az Isten nagy csöndjével álmaimban, a vándorok otthontalan csöndjével lábaimban. A lány mellében félrevert a tüzes tulipán-harang, bim-bam, bim-bam, bim-bam, ajkáról sóhaj röppent mint vihar-mag s a csönd völgyében alant egy perc alatt a nyírfákról lehullt a harmat, megállt a rügyezés, a patak, a zenélőóra, a völgy felett a sóhaj megnőtt mint a bóra. A tulipán-harang vadul kalimpált: bim-bam. Én tovább vándoroltam Isten csendjével álmaimban. Fényt hagyni magunk után! Az élet örök búcsúzás. Ó bár csak tudnánk távozáskor fényt hagyni, mint a Messiás, belészeretni a szívekbe, apostolokba, mártírokba, hogy átadják a századoknak, a századok az ezredeknek!
Szerelmes
Soká elmarad, ha tetszik neki, S ha tetszik, gyakrabban is megjelen, S útja szeszélyes tűz-kanyarodóit Igazán csak Te tudod, Istenem. Azt is tudod, hogy nyomorult vagyok, Mosolyod rajtam ritkán ragyogott, Értem kivételt kedved nem tehet. Nem rövidítheted meg a telet, Nem hosszabbíthatod meg a nyarat. És mégis kérlek, engedd visszatérni Gyakran e gyermekhez a sugarat. 4. Mikor aludt Jöttünk, mentünk, beszéltünk hangosan Gyors lámpafény gyúlt, hirtelen sötét lett, Az ajtó nyílt, az ajtó becsukódott, Feldübörgött a nagyváros zaja: Ő csak aludt. Az álma mélyebb volt a tengereknél, S a csúcsok csendjénél fenségesebb. Hol járt, ki mondja meg? Micsoda álompartokon barangolt? Talán otthon, az igazi hazában. Aludt, mint gyökerében a virág, Aludt, mint a rügyben a rengeteg, Aludt, mint a vetés a hó alatt. Éreztem, ez az Isten békessége, Mely minden értelemnél magasabb. Kolozsvár, 1928 január
Két pici csillag, A miriádból kettő, Két összeillő: Az égről lefutottak. Azelőtt fenn ragyogtak, Azelőtt tükröződtek Tavakban, tengerekben, Csillagravágyó bús emberszemekben. Most bennük tükröződik a világ. Körülbámulják ezt a szűk szobát, E gondból rakott ember-madárfészket, Néznek kereken, értelmetlenül, Tapogatódzva, vad-idegenül, Csak pitymallik bennük a csillag-lélek, Fénye elkopott a nagy zuhanásban. Most átfutott arcán egy sugár. Egy tűnő, húnyó, bujdosó sugár, Mely annyi sírás-zivatar között A homlokunkra mégis visszajár. Látom üstökös-útja fordulóit: Mikor anyjára csillan: "Ismerem! " Mikor mint fényszökőkút, vagy rakéta Lobban fel az első játékszeren. Mikor mélázva, csendes ragyogással Nyomon kíséri az első mesét. Mikor először símogatja meg Egy kisleány rokon-tekintetét. Látom az első saját-gondolatnál S az első büszke férfi-tett után E visszatérő üstökös-mosolyt Derengni éjbehulló homlokán. De mindhiába anyaöl és játék, Tündérmese, gondolat, szeretet: Az ürben járó üstökös-mosoly Görbéjét kiszámítni nem lehet.
Van benne valami, ami érez, vizsgálódik, tűr, vágyik, örül, szeret, bízik, gyűlöl, hisz, kételkedik, vonz és taszít. Ez a porszem gondolataival mindent átfog: a csillagokat és az óceánokat, a hegyeket és a szakadékokat. És mi lenne a lélek tartalma, ha nem a világmindenség, csak dimenziótlanul? Janus Korcak Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. Rudolf Steiner Mire felneveled a gyerekeidet, megtanulod, mivel tartozol szüleidnek. Miguel Tirado Zarco Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés. Móra Ferenc Soha nem növünk fel igazán, csak megtanulunk viselkedni. Bryan White Egy gyermek egyedül a könyvével valahol bent a lélek titkos szobáiban saját képeket alkot, amelyek minden mást felülmúlnak. Ezekre a képekre az embereknek szüksége van. Azon a napon, amikor a gyerekek fantáziája többé már nem tudja megalkotni őket, azon a napon az emberiség szegény lesz.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat, ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat, mint királyi ember királyi urának. Amerre én jártam, kövek énekeltek, mert az édesanyám izent a köveknek, szive ment előttem előre követnek. Amig ő van, vigan élném a világom, nem hiányzik nekem semmi a világon, három bánat teszi boldogtalanságom. Az egyik bánatom: mért nem tudja látni egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni? A másik bánatom: hogyha ő majd holtan fekszik a föld alatt virággá foszoltan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam. Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna. Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem igy is kevés volna. Hogyha a föld minden szinmézét átadom, az ő édességét meg nem hálálhatom, ez az én bánatom, harmadik bánatom. Mécs László saját versét szavalja: >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> Vád- és védőbeszéd Én, Mécs, Isten szavának trombitája s mint költő, élő lelkiismeret: szétkürtölöm most minden égi tájra, hogy vannak züllött ifjú emberek, kikből nem lesz se szent, se honfi hős!
És ez nem csupán akkor van, ha mások is ott vannak, akkor is, ha nincs ott senki. A kifelé nézés és a kifelé élés az egó legerősebb pillantása: ő maga is tükrökből állt össze, s örökké e tükröknek akar megfelelni. Igazi arcát csak akkor mutatja az ember, ha önfeledtté válik. Ha dühében kiborul, ha végső kétségbeesésében felzokog, ha fájdalmában felüvölt, vagy valami ellenállhatatlan kényszernek engedelmeskedve, hangosan röhögni kezd. Mindig akkor, ha túlcsordul a pohár – ha az egó hatalma megtörik. Müller Péter Erdélyi János: Köszöntő vers Ahány cserép-sor a tetőn, kedves sógorasszony, hozzátok a gólya annyi kisgyermeket hozzon. Csak legyen mind egészséges apjával-anyjával, s áldja meg az Isten őket cserepes tanyával. Erős legyen a kisfiú, szép legyen a kislány, okos legyen mind a kettő, egy se legyen hitvány. Le ne verje soha őket az élet viharja, tartsa vígan a jó szülők összefogott karja. Férjen el mind egymás mellett, mint cserép a lécen, ütőfára ne szoruljon, szép szóból is értsen.